Tudnivalók a lakásbiztosításról

Tudnivalók a lakásbiztosításról

Mindenki lakik valahol, akár saját házában, lakásában, vagy bérelt ingatlanban, a lakóhelyén pedig ott van az összes ingósága, használati és személyes tárgyai. A károk melyek ezen vagyontárgyakat érhetik a bagatelltől a totálkárokig terjedhetnek. Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe.

Ezen biztosítások általában a következő alapfedezeteket tartalmazzák:

-Tűz, robbanás, villámcsapás;

-vihar, felhőszakadás, árvíz;

-hónyomás, jégverés;

-földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, üregbeomlás;

-idegen jármű ütközése, légi jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése.

Természetesen kinek-kinek magának kell eldöntenie, mely fedezetek a legfontosabbak számára, de általánosságban elmondható, hogy a nagy összegű károkat (több milliós, esetleg totálkárokat) okozni képes események a legfontosabbak, míg a kiegészítő fedezetek már inkább kényelmi szempontokat, a fedezeteink teljes körűvé tételét szolgálják.

 

Lakásbiztosítás hitelfelvételhez

Hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése. Az ilyen lakásbiztosítások megkötése pusztán annyiban tér el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtót, mint kedvezményezettet. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk.

Gyakran előfordul, hogy a hitelnyújtó a vele szerződésben, vagy azonos tulajdonban levő biztosító által adott biztosításhoz ragaszkodik. Fontos azonban tudni, hogy ehhez nincs joga! A biztosítónkat szabadon megválaszthatjuk, még hitel esetén is. A hitelhez kapcsolódó lakásbiztosításoknál is feltétlenül tájékozódjunk tehát az egyes biztosítók ajánlatairól, gondoljuk át a szerződésbe bekerülő biztosítási összegeket (lásd vagyonértékek meghatározása résznél) és válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő biztosítást. Hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás esetén se feledkezzünk meg az ingóságok biztosításáról és a nekünk szükséges kiegészítőkről még akkor sem, ha egyébként ez a hitelügyintézéshez ez nem szükséges feltétel.

 

Biztosított vagyontárgy

Lakásbiztosítás esetén biztosíthatjuk magát az épületet - az ingatlant, illetve annak "tartalmát" - az ingóságokat.

Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence) stb.

Ingóságbiztosításon belül a biztosítók általában két főbb csoportot különítenek el: a különleges értéket képviselő tárgyak (általában nemesfémek, szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak) illetve a háztartási ingóságok jellemzően külön megítélés alá esnek.

 

Vagyonérték meghatározása

A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória) biztosítási összegeiről, és ezek kárrendezéskor nem vonhatók össze. A biztosítási összeg - azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja - egyrészt a mindenkori kártérítés abszolút felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ezt legjobban egy példával tudjuk megvilágítani: ha valaki egy 10 milliós lakást csak 5 millióra biztosít, akkor teljes kár esetén csak 5 millió kártérítést kaphat, de egy 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylagos kártérítés).

Az épületek biztosításánál a közkeletű tévedéssel ellentétben soha nem a forgalmi értéket kell a szerződésbe foglalni, hanem az újjáépítési értéket, amennyiért az adott épületet újra fel lehetne építeni. Épp ezért két, teljesen egyforma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a kamatokkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb.

Az ingóságok biztosításánál is az újra beszerzési értékeket kell figyelembe (mintha újat vennénk mindenből). A leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb ember, ha arra kérik, hogy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új áron, a valóságosnál lényegesen kisebb számot mond. Ez oda vezet, hogy a kára csak töredék értéken térül meg.

Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni. A biztosító indexálást javasló ajánlatát (év végi értékkövetés, amikor a biztosító küld egy levelet, hogy ennyi meg annyi volt az infláció, és emeljük meg értékeinket) illik elfogadni, sőt, akkor is értesítenünk kell a biztosítónkat amikor értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkon, vagy épp értékes vagyontárgyakat vásárolunk. (Mindkét esetben írásban kell a biztosítóhoz fordulnunk.)

 

A lakásbiztosítás indexálása - értékkövetés

A biztosítók lakásbiztosítások esetében minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket, egyszerűbben szólva emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ezt elfogadva biztosíthatjuk azt, hogy lakásunk, házunk és a benne található ingóságok infláció követve legyenek biztosítva. Az indexálásról az értesítést legalább 60 nappal az évforduló előtt kell a biztosítóknak a szerződőkhöz eljuttatniuk. Az indexálás elutasítható, ezt az indexértesítés után, írásban kell biztosító felé jelezni.

 

Általános mentesülések a lakásbiztosítás alól, kizárások

A biztosítók nem vállalják a kockázatot a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre. Hasonlóan nem terjed ki a fedezet a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. (Egyetlen biztosítónál - az OTP-Garancia Biztosító Rt-nél - nem zárják ki ez utóbbiakat.) Mentesülnek ugyanakkor a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

 

Védelmi előírások

A lakásbiztosítási szerződések, biztosítási feltételek egyik legfontosabb pontja a védelmi előírások meghatározása. A biztosítók különböző kategóriákba sorolják a lakások védelmét, és ehhez igazítják a lopás-rabláskockázati limiteket. A védelmi előírások kétféle védelmet szoktak említeni, létezik mechanikus és elektronikus védelem.

Noha a minimális mechanikai védelem követelményei is eltérnek társaságonként, az alapvető vonások a következők:

-Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vastag hagyományos, kisméretű, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékű, vagy azt meghaladja,

-az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

-a bejárati ajtók zárását legalább 1 db. biztonsági zár végezze (Biztonsági zárszerkezetnek minősül a 10 000 variációs lehetőséget meghaladó

-minimum 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

-minimum 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

-MABISZ által minősített lamellás zár, valamint

-minden egyedileg minősített zár.

A lakás vagyonvédelménél fontos tudni, hogy csak a káridőponti védelem számít!

 

Teendők kár esetén

A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Például egy csőrepedés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a kicserélt, lyukas csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a szemle időpontjáig. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (jobb híján akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetővé a felesleges vitákat.

Körülbelül mindenki számára egyértelmű (de a biztosítási szerződések is tartalmazzák), hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget. Azt azonban már nem tudja mindenki, hogy tűz és robbanás után viszont minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt, és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.

Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér. Ez egy vállalkozás kára esetében természetes igény, de lakásbiztosításnál nem ilyen egyértelmű a helyzet, ez esetben ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát. Az azonban elvárható, hogy ha nagy értékű, nemrégen vásárolt tárgyak megfizetését igényeljük a biztosítótól, akkor igényünket támasszuk alá a számlával, hiszen ezt már csak a garancia miatt is meg kellett őriznünk.

 

 

 

További szolgáltatások lehetnek:

-Oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei;

-Ideiglenes lakás költségei, elmaradt bérleti díj;

-Szigetelési hibák, személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz, vállalkozás vagyontárgyai

Kiegészítő fedezetek pedig a következők lehetnek:

-Betöréses lopás, rablás, vandalizmus;

-csőtörés, vezetékes vízkár, üvegtörés;

-villámcsapás másodlagos hatása (indukció)

-balesetbiztosítás, felelősségbiztosítás(ok)